A Strukturális Alapok által nyújtott támogatásokhoz szükséges hazai társfinanszírozást alapvetően a központi költségvetés biztosítja. Ennek megfelelően az intézkedések
prioritásai szerint kerül sor a költségvetési társfinanszírozás tervezésére.
A hazai társfinanszírozás elsődleges forrása a központi költségvetés, a pályázatokon nyertes önkormányzatoktól is elvárhat a pályázat kiírója hozzájárulást, saját erő-t. Ennek forrásait jórészt az önkormányzatok számára elérhető központi támogatások jelenthetik.
A társfinanszírozáshoz szükséges saját erőt alapvetően hitelintézet által igazolt, számlán rendelkezésre álló pénzösszeg, vagy hitelszerződéssel, hitelígérvénnyel alátámasztott hitel képezheti. Saját erőként általában nem fogadnak el ingatlant, berendezést vagy saját beszámított munkát. A pályázat kiírója előírhatja, hogy a saját erőn belül mekkora legyen a készpénz aránya.
A társfinanszírozás képességéről általában a benyújtott pályázat mellékletében nyilatkozni is szükséges. A nyilatkozatnak ki kell terjednie a társfinanszírozás összegének nagyságára, tartalmaznia kell a társfinanszírozást biztosító intézmények által kibocsátott hivatalos dokumentumokat a társfinanszírozás céljáról, formájáról, a rendelkezésre bocsátás időpontjáról és feltételeiről. A társfinanszírozást biztosító intézmények, vagy a pénzintézetek igazolása általában nem lehet 15-30 napnál régebbi.
Társfinanszírozási arányok a 2007-2013-as költségvetésben
A döntéshozók a társfinanszírozási arányok megállapítása során a tagállamok fejlettségbeli színvonalára voltak figyelemmel. Ezek alapján a társfinanszírozás maximális mértékét 85%-ban határozták meg azon tagállamok esetében, amelyek GDP-je a 2001-2003-as referencia-időszakban az EU25 átlagának 85%-a alatt volt. Ezen tagállamok: Görögország, Portugália, Szlovénia, Málta, Ciprus, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia.
A második kategóriába egy tagállam, Spanyolország tartozik, ugyanis - mint az egyetlen Kohéziós Alap átmeneti támogatásban jogosult tagállam - differenciáltabb határértékek alapján jogosult a forrásokra. A Kohéziós Alap esetében 85% a felső határ, a Konvergencia célkitűzés, valamint a Regionális versenyképesség célkitűzés keretében átmeneti (phasing in) támogatásban részesülő régiók esetében 80% a limit, végül a Regionális versenyképesség keretében nyújtott egyéb támogatások esetében 50%.
A harmadik kategóriába az előző két kategóriába nem tartozó területek tartoznak, amelyeknél a Konvergencia célkitűzés esetében a felső határ 75%, a Regionális versenyképesség forrásainál pedig 50% a maximum. (A Kohéziós Alap forrásait ezen tagállamok nem jogosultak igénybe venni.)
A negyedik kategória sajátos, kis területi lefedettségű. spanyol, francia és portugál távol eső régiók tartoznak bele, és maximális támogatottsági arányuk 85%, kivéve a kiegészítő támogatásokat, amelyek esetében csupán 50%.
A Területi együttműködés célkitűzésen belül további differenciálásra is sor kerül az alapján, hogy az együttműködésben résztvevő régiók közül legalább egy az első kategóriába tartozik-e, ugyanis ez esetben az egész operatív program maximális támogatottsági mértéke 85%, egyéb esetekben, pedig csak 75%.
